Olvasnivaló

A mesében a megpróbáltatások után hétszerte szebben tér vissza a hős. Hát, én így jártam ezen a konferencián.

A legújabb kártyacsomagunk nagy sikerrel debütált most vasárnap a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület VII. konferenciáján, nagyon sokat érdeklődtek iránta. Amit mondjuk, meg is értek, mert a koncepciója az, hogy a kártyák egyik oldalán annak a mondatnak a lehetséges folytatásai vannak, hogy Az vagyok, aki..., a másik oldalán oedig helyszínek. De...

Az egyik gyakran használt eszköz a tréningeken - és így a trénerképzésnek is része - a különböző képkártyák. Akár jégtörő, akár ismerkedés, vagy kicsit mélyebb, önismereti jellegű gyakorlat, a legtöbb csoport számára tudunk olyan képkártyát vinni, amivel elindul a közös gondolkodás, beszélgetés, kapcsolódás.

Most kivételesen nem a népzenére, néptáncra, népmesére vonatkozik a cím, hanem egy konferenciára, amin Réka harmadszor, én (Emőke) másodszor voltam. A kép még 2023-ban készült (köszönet érte Majorosi Zsófiának), de az idein szeptemberben annyira sokféle program volt, olyan sok kedves emberrel találkoztunk, hogy közös kép nem készült.

Az óvodában létra volt a jelem, nem véletlenül: azt ugyanis nagy biztonsággal le tudtam rajzolni. Nem mondanám magamat kézműves, alkotós, rajzolós őstehetségnek. Tudok vizualizálni, tréningekre ez pont kell és hasznos is, szeretem a színeket is, de rajzolni, festeni nem tudok. Viszont nagyon szeretek.

A kompetencia-fejlesztő tréningek kétfélék lehetnek abból a szempontból, hogy milyen kapcsolatban vannak egymással a résztvevők: a nyílt tréningek és a zárt tréningek.

Volt ma egy érdekes beszélgetés, amiből nagyon bennem maradt egy fél mondat: nagy a fluktuáció a trénerek körében az adott munkaszervezetben, mert nem bírják a tempót. Kérdeztem, milyen a tempó, amit nem bírnak? Heti 3 nap tréning, és ehhez jönnek az előkészítő beszélgetések, diagnózis, utókövetés, egyeztetések, reportok. Hirtelen nem tudtam...

Egyetemen voltam tegnap és ma, mert most volt a szupervizor képzés következő alkalma. Sokféle tapasztalásom volt, magammal, a csoporttal, a témával kapcsolatban, de a leghangosabb most az, hogy milyen nehéz megtanulni azt, amit már tudunk.

A labirintus segíthet lelassítani, amikor egyébként egy csomó minden meg gyorsul a szervezetben, megadja a türelem gyakorlásának lehetőségét, bizalomra hív, amikor nem látjuk a teljes utat és segít elviselni a kerülőket, amik valójában a folyamat részei. Mert tűnhet kerülőnek egy hosszabb beszélgetés (divatosabb nevén one-on-one) egy munkatárssal...

Életem egyik legemlékezetesebb tréningrésztvevője egy ötvenes férfi volt. Pályázatból finanszírozott tréning volt, és elképzelhető, hogy az előkészítés nem volt a legmegfelelőbb, mert azt ugyan tudta, hogy mire érkezik, de messziről sütött róla, hogy bárhol máshol szívesebben lenne. Az sem segítette a helyzetet, hogy a szabadnapján kellett részt...